|
Ennek a korszaknak az emberek közötti kapcsolati energiáját a transzperszonális jelzővel lehet leginkább jellemezni.
Amikor a Felsőbb Én irányítottságára hagyatkozva járjuk utunkat ragaszkodás nélkül, és ez az erő határozza meg kivel, mikor és meddig leszünk kapcsolatban azon okból, ami mindenki tapasztalati és fejlődési útját leginkább szolgálja e világon. Különös tekintettel az egyéni fejlődési útra és az új életcélok megvalósulására, amiben a szív-lélek mint "hajtóerő" nyílvánul meg.
Ezáltal rövid időn belül sok változást hoz az egyén kapcsolati rendszerében, életében. Elválások és új kapcsolatok születése, a lakóhely, munkahely változása,utazások...
A kapcsolatok átértékelődnek, és az egyén hamar felismeri, hogy életcélját korlátozó, lelki egészségét, ezzel Egységét sértő kapcsolataitól megváljon, vagy az ilyen jellegű lehetséges kapcsolódásokat elkerülje szabad választásaval.
Ahogy felismeri azt is, ha egy felemelő, "tanító" kapcsolat véget ér, és tovább kell haladnia. Felgyorsul a tudtosság tágulása, változik a személyiség a "választott" feladathoz illeszkedve..
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
